Csomád község története
Csomád története régebbi időkre nyúlik vissza, mint más
településeké. FAJSZ-fejedelem (?-955) idejében, a honfoglaláskor
már létezett Csanád, a mai Csomád. 1219-ben fordult elő először
SUNAD alakban. Anonymus, 1280 körül írt munkájában a GESTA
HUNGARORUM-ban Csanád vezér nevét szintén SUNAD-nak írja,
olvasva: CSUNAD.
Az 1520-as évek elején, a reformáció hatására a falu lakossága
evangélikus vallású lett. 1546 körül egy legenda keletkezett
a falu teljes elpusztulásáról, mely szerint az itt állomásozó
török csapatok vezérének fia beleszeret a csomádi evangélikus
pap leányába, és feleségül kéri. Kérésének megtagadása esetén
a falu felégetésével és elpusztításával fenyegetőzött. A lelkész
szóban ígéretet tett a házasságra. Ki is tűzték a mennyegző
napját, folytak az előkészületek. A lakodalmat megelőző éjszakán
azonban a lelkész családjával együtt elmenekült Csomádról.
Lánya nem lett a hódító, pogány vezér fiának felesége. Az,
éktelen haragjában, beváltotta ígéretét, a falut felégette,
és teljesen elpusztította.
Az 1546-os török adóösszeírásban Csomád már nem szerepel,
1559-ben pedig puszta, elhagyott helyként említik. Ettől az
időtől kezdve közel 200 évig lakatlan Csomád területe. 1710-es
évek vége felé kezdett benépesülni. Ekkor kezdett kialakulni,
épülni a falu azon a helyen, ahol most áll. Kezdetben csak
néhány házból álló puszta volt.
1711-ben telepedett le ide 4 jobbágy a Hont megyei Klasszitáról,
4 a Veszprém megyei Iszkáról, 3 pedig Tapolcsányról származott.
ŐK alapították a községet. 1729 után a betelepítés vegyesen
történt, szlovák ajkú telepesekkel. A község neve ekkor már
Csomád volt.
"A legrégibb emlékezetnél fogva, a községnek nem vala más
neve csak az, a milyet mostanában visel. A község a legrégebbi
időtől óta más nevet nem viselt csak Csomád."
Pesty Frigyes: Helynévtár Pest-Pilis Solt
vármegye 1800 89. oldal 3-4. bekezdés
Az 1760. évben Csomádon már 553 ember élt. 1742-től indult
az iskolai oktatás szlovák nyelven. 1810 júniusában a falu
újra elpusztult, a tűz martaléka lett, csupán hat ház és az
iskola maradt meg, majd néhány éven belül magyar nyelvű családok
költöztek a szlovák ajkú telepesek közé.
1835-ben érkezett Csomádra Esztergály Mihály és családja.
Esztergály Mihály evangélikus lelkész nagy erőfeszítéseket
tett a faluban a magyar nyelv tanítása és megtanulása, az
olvasás és kultúra meggyökerezése terén. Lényegileg az ő ideje
alatt kezdődött a magyar nyelv gyakori használata a gyülekezeti
alkalmakon, a magyar nyelv tanítása az iskolában, az olvasás
első helyre kiemelése, a tantárgyak közül.
